A két kisebb részegység után következzen egy komolyabb termék, nevezetesen egy tápegység. Kezdjük az alacsonyabb teljesítményű, ámde természetesen nagyobbik testvérénél jóval olcsóbb példánnyal. A meglepően kellemes kinézetű doboz a tápon és a tápot borító védőborításon kívül csak egy kis merevítést tartalmaz, de ez is épp elég. Hogy miért? Bár ez a gyártó leggyengébb és legolcsóbb modellje, még így sem árt, ha megvásárlása előtt pár napot konditeremben töltünk. Persze csak akkor, ha fel akarjuk emelni annyira, hogy beszerelhessük a gépbe. Bizony, bár konyhai mérlegünk elsősorban liszt mérésére szakosodott, becslése szerint körülbelül 1,6 Kg-nyi pogácsa-alapanyagot kellene bele tennünk, hogy ugyanott tartsunk. Érdekesség kedvéért megmértünk egy hagyományos, olcsó 300 W-os tápot is. Hát bizony éhen maradnánk, ha csak annyi sütit kapnánk, tömege a 0,2 kg-ot sem érte el. Pénzünkért tehát anyagot biztosan kapunk, a kérdés már csak az, hogy nem jártunk-e volna jobban, ha inkább a vastelepre megyünk a PostIT üzlete helyett. Szerencsére ezt már előre megválaszolhatjuk: nem. A Nexus tápja minden tesztben jól megállja a helyét.

Középkategóriába tartozó áráért cserébe valóban megbízható, és a legtöbb mai számítógép számára bőségesen elegendő energiát képes biztosítani. Az már csak hab a tortán, hogy bár hűtéséről csak egy 8 cm-es ventilátor gondoskodik, így is meglepően halk működés közben. Hőmérséletfüggő szabályzásának köszönhetően üresjáratban gyári adatok szerint mindössze 18,6 db(A)-t kell elviselnünk, míg átlagos terhelés mellett 19,8-at. Néhány dolgot azért manapság már hiányolunk egy ilyen kategóriájú megoldásról, például az egyenként csatlakoztatható kábelkorbácsokat, de hát egyelőre az ilyen szolgáltatással is megáldott termékek vannak erős kisebbségben. Természetesen minden manapság elképzelhető védelmi rendszerrel felszerelték tápunkat, mi ezek közül érthető okokból csak a rövidzár-védelmet próbáltuk ki, ami -- nem túl nagy meglepetésünkre -- hibátlanul és azonnal reagált. Kifejezetten örültünk még annak a ténynek, hogy a tápkábelek kellően hosszúak ahhoz, hogy egy nagytoronyban is kényelmesen elvezessük őket, sajnos más gyártók tápjainál gyakran kell alkalmaznunk helypocsékoló Y-elágazást.

A gyártó adattáblája igen kellemes értékekkel kecsegtet minket, a főbb adatokat igyekeztük összegyűjteni egy táblázatba.
| Feszültség- értékek |
Legkisebb terhelés |
Normál terhelés |
Legnagyobb terhelés |
| +3,3 V |
0,3 A |
14,0 A |
28 A |
| +5 V |
0,5 A |
8,75 A |
30 A |
| +12 V |
0,0 A |
4,2 A |
15 A |
| -12 V |
0,0 A |
0,4 A |
0,8 A |
| -5 V |
0,0 A |
0,15 A |
0,3 A |
| +5V kész. |
0,0 A |
1,0 A |
2,0 A |
Ezek után következett a valódi életbeli megmérettetés: előkaptuk kedvenc feszültségmérő műszerünket, majd megpróbáltunk minél pontosabb értékekkel szolgálni. A terhelés során a 3DMark03 programot futtattuk a látványjavítók legnagyobbra állításával, közben a háttérben egy WinRAR-tömörítést is elindítottunk, így biztosítottuk, hogy központi egységünk és grafikus vezérlőnk egyaránt a maximumot hozza ki magából.

